Oldal:Trienti Káté.pdf/485

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

így int: „Ne legyetek gyermekek értelemre nézve.” Mindamellett nagyobb hibában és tévedésben forgunk, mint ama gyermekkor, mely csak emberi okosság híjával van, melyhez azonban idővel önmagától eljuthat, míg mi az isteni bölcsességet, mely az üdvösségre szükséges, hacsak Isten nem vezérel és nem segít, meg nem szerezhetjük; mert ha Isten segélye nincs velünk, az igazi jókat elvetve, önkényt rohanunk a veszedelembe.

VIII. Ekkora rossz ellen minő gyógyszert ajánl e kérés?

És ha valaki a lelki vakságtól Isten ereje által megszabadul s az emberek ezen nyomorúságát belátja, érzékeinek fásultsága megszűnvén, észreveszi a tagoknak törvényét, fölismeri az érzékiségnek a lélekkel ellenkező kívánságait és megfontolja természetünknek rosszra való hajlandóságát: lehetetlen, hogy ily nagy baj ellenében, mely a természet bűnös volta miatt nyom bennünket, a legnagyobb szorgalommal alkalmas gyógyszert ne keresne és amaz üdvös rendszabályt ne óhajtaná, mely szerint a keresztény embernek életét intéznie és alkalmaznia kell. Ez tehát az, a miért könyörgünk, midőn így kérjük az Istent: „Legyen a te akaratod.” Mert midőn az engedelmességet megtagadva és Isten akaratát megvetve, ezen nyomorúságokba estünk: Isten e nagy bajok ellenében azon egyedüli gyógyszert adta nekünk, hogy egykoron az Isten akarata szerint éljünk, melyet vétkezve megvetettünk s minden gondolatunkat és cselekedetünket ahhoz mérjük. Hogy ezt elérhessük, esedezve kérjük Istentől: „Legyen a te akaratod.”

IX. Azoknak, kik megigazulván Istennek engedelmeskednek, szintén szükséges e kérés elmondása.

Ezt pedig azoknak is buzgón kell kérniük, kiknek lelkében már uralkodik az Isten és kik az isteni világosság sugaraitól már megvilágosítvák, úgy, hogy e kegyelem jótékony befolyása következtében Isten akaratának hódolnak. Ámde ha ily állapotban vannak is, mégis saját kívánságaik harczolnak ellenük ama rosszra való hajlandóságnál fogva, mely az érzékekbe van oltva úgy, hogy, ha bár megigazulunk is, mindazáltal nagy veszély fenyeget itt bennünket mimagunk részéről, nehogy félrevezettetve